Román György
Vissza
( 1903 - 1981 )
" Román György képeit az élmény festi, nem az ecset. A gyermekkor élménye az, ami olyan erős, hogy "ennek fátyolán át látja a mindenséget", s annak ellenére, hogy " felnőtt korában átmegy hét poklon, az élmény teljes intenzitásával és aktualitásával marad meg benne". Ha Román festészetéhez közel akarunk kerülni, akkor a gyermekkor kapuján kell kopogtatnunk. Gyermeki álmait, rettegéseit, vágyait és rezdüléseit ismerve léphetünk csak be " betegségországba", az ő sajátosan egyéni és nem gyermeki világába, amelyből egész lénye, művészete táplálkozik.
....a rendkívüli akarat volt az, ami a fantázia mellett segített neki, hogy élete ne süppedjen bele a vegetálás ragadós mocsarába. Az állandó küzdés és a képzelet volt fejlődésének motorja: " Ha boncolgatom akkori ( vagy akár mostani) önmagamat, két tényezőt tudok felmutatni besőmben: a nagymértékben kifejlett fantáziát és a vele körülbelül egyenlő mennyiségű akaratot, mely kettő egymást húzva, vonva, taszigálva...űzött hajszolt egy életen át, s hajt még most is."(Román György: A magányból. Szépirodalmi Könyvkiadó. Budapest. 1963.p.23)
Kolozsváry Marianna: Román György. Román György Alapítvány. Budapest. 2001.p.11.
" Román György képeit az élmény festi, nem az ecset. A gyermekkor élménye az, ami olyan erős, hogy "ennek fátyolán át látja a mindenséget", s annak ellenére, hogy " felnőtt korában átmegy hét poklon, az élmény teljes intenzitásával és aktualitásával marad meg benne". Ha Román festészetéhez közel akarunk kerülni, akkor a gyermekkor kapuján kell kopogtatnunk. Gyermeki álmait, rettegéseit, vágyait és rezdüléseit ismerve léphetünk csak be " betegségországba", az ő sajátosan egyéni és nem gyermeki világába, amelyből egész lénye, művészete táplálkozik.
....a rendkívüli akarat volt az, ami a fantázia mellett segített neki, hogy élete ne süppedjen bele a vegetálás ragadós mocsarába. Az állandó küzdés és a képzelet volt fejlődésének motorja: " Ha boncolgatom akkori ( vagy akár mostani) önmagamat, két tényezőt tudok felmutatni besőmben: a nagymértékben kifejlett fantáziát és a vele körülbelül egyenlő mennyiségű akaratot, mely kettő egymást húzva, vonva, taszigálva...űzött hajszolt egy életen át, s hajt még most is."(Román György: A magányból. Szépirodalmi Könyvkiadó. Budapest. 1963.p.23)
Kolozsváry Marianna: Román György. Román György Alapítvány. Budapest. 2001.p.11.
Eladó képek
Bokszolók
26x21,5cm
tus, toll, papír

  
A festő szignói